Alcsík egy zárt földrajzi egység. A Csíki medence déli részén fekvő nyújtott kör alakú medencerészt nevezik Alcsíknak, amelyet nyugatról a Hargita hegység vulkanikus vonulata, keleten pedig a Csíki-Havasok homokkő vonulata határol. Délen a Tusnádi szoros, északon pedig a Zsögödi szoros zárja le ezt a mintegy 18 km hosszú történeti, néprajzi és földrajzi egységet.

Az Alcsík Kistérség Fejlesztési Társulást 2000-ben hozták létre a történelmi Alcsík önkormányzatai és civil szervezetei. Az egyesület gyakorlatilag erre a zárt földrajzi egységre helyezkedik, az egykori Kászon-alcsíki járás közigazgatási területét fedi le és tevékenységét is ezen a területen gyakorolja.

Az egyesületet alkotó közigazgatási egységek összlakossága 27.161 fő, területe 923,36 km2. Társult önkormányzatok: Csíkszentkirály, Csíkszentimre, Csíkszentsimon, Tusnád, Tusnádfürdő, Kászonaltíz, Csíkkozmás, Csíkszentmárton, Csíkszentgyörgy és Csíkszentlélek. Az egyesülethez társult Csíkszereda megyei jogú város is (38.966 lakos és 118,9 km2) valamint Hargita Megye Tanácsa.

Az alcsíki táj, a hagyományok ereje, a kulturális értékvilág, a munkához, családhoz, a természeti értékekhez fűződő ragaszkodás meghatározó a tájegység lakóinak életében.

Ebből kifolyóan az egyesület tevékenysége is ezekhez az értékrendekhez kapcsolódik.

Éves programjainkban kiemelt fontosságot tulajdonítunk a hagyományok ápolásának, a kultúra és közművelődés témakörének.

Kiemelt fontosságot tulajdonítunk a régiót érintő művelődési rendezvények támogatásának. Rendszeresen támogatjuk az egyházi kórusok éves seregszemléjét, amelyre mindig más-más helységben kerül sor. Saját programunk az alcsíki fúvóstalálkozó, amelynek X. kiadásához értünk 2021-ben. Szintén saját rendezvény a nemzetközi tárogatós találkozó is, amelynek lényege a tárogató bemutatása és népszerűsítése neves hazai és anyaországi tárogatóművészek bevonásával. Kiemelt kistérségi programként kezeljük a régió gyermek-néptáncseregszemléjét a Folk-festet, amelyre minden évben más-más településen kerül sor. Szívügyünknek tekintjük az utánpótlás-nevelést, ezért kistérségi társulatunk nyújtotta, azt az intézményes keretet, amely biztosította a néptánc-oktatók és fúvós-oktatók szerződését és bérezését több településen is. Kiemelt fontosságúnak tartjuk a lovashagyományok ápolásának elősegítését. Évente több regionális fogathajtó versenyt és alcsíki lovas-napot is támogatunk.

A gazdatársadalom támogatása is fontos szempont számunkra. Azon túl, hogy irodánk rendszeresen nyújt segítséget különböző pályázatok elkészítésében, immár évek óta két kimagasló gazdafórumnak is társfinanszírozói vagyunk. Az egyik a Kászonaltízben évente megrendezett Alcsíki pásztortalálkozó, amelyen a régió juhászi, juhtartó gazdái találkozhatnak és bővíthetik a szakmához kapcsolódó ismereteiket.  A régió egyre izmosodó és bővülő mezőgazdasághoz kapcsolódó másik rangos rendezvénye az évente Csíkszentsimonban megrendezésre kerülő Csíkszéki Gazdanap. A rangos rendezvény társfinanszírozója egyesületünk.

Egy sajátos szelete egyesületünk tevékenységének a képzőművészeti és helytörténeti táborok szervezése, támogatása.

Úgyszintén fontos hangsúlyt helyezünk az értékteremtésre. Évente támogatunk a régió életéhez, történelméhez kapcsolódó könyvek, filmek, kiadványok megjelentetését. 2020-től saját könyveket is megjelentetünk az Alcsík-könyvek sorozatban.

Alcsík ahogy Orbán Balázs látta

VII. Al-Csík.

Zsőgőd. Zsőgőd vára. Várhegy. A Haram. Zsőgődi szoros. Szentkirály.

Csík középpontján állunk, mert Csík-Szereda képezi annak bár elnevezési, de nem természeti osztálypontját. A Csík-Szeredán felőli része Fel-Csík, az azon alóli Al-Csík.

Mi, kik rendszerint felfelé szoktunk igyekezni, ez alkalommal eltérünk szokott s követett irányunktól, Al-Csík felé intézvén lépteinket. Szeredán alól a csíki tért határozó hegyek összehajlanak, mi által egy vadregényes, gyönyörü sziklákkal szegélyzett szoros keletkezik, melyen át az Olt erőszakosan vésett magának utat. E szoros innenső torkolatjában fekszik Zsőgőd*, Al-Csík első faluja, hol a derék hazafi, e széknek 1861-ben és 1867-ben kinevezett alkotmányos főkirálybirója, Mikó Antal lakik. A faluval szemben az Olt jobb partján függőlegesen feltornyosodó sziklahegy áll, mint előnyomuló védpontja a szorosnak. A természet e szikla-csúcsot arra látszott teremteni, hogy oda e szorost elzáró várat helyezzen az ember, s ezen Kisvártetőnek nevezett sziklaormon volt is régen, még pedig jelentékeny kiterjedésü vár. A hegy szabálytalan fennlapját körülölelő, vagy 400 lépés kerületü várfalnak elhantolt gátonya most is tisztán kivehető. A vár beltere most szántóföld. Oltra néző oromszögénél kőszikla van, melyben egy lábszerü benyomat látszik. E kő regéje az, hogy a vár ura csatára menvén, szerető, utána epedő neje türelmetlenül várta visszatértét, s e szirtre, mint legmagasabb pontra mászva, kémkedve ura érkeztét; de hiába legelteté könytől s szerelemtől ragyogó szép szemeit a vidéken, hiába állott ott a sziklaormon addig, mig piczin lábai oda benyomultak, hiába tárá fel e szép vidék reménydus szőnyegét előtte, az epedve várt férj nem jött meg, elesett valahol véres harczokban, a hű nő pedig bú és várakozásban elhalt. A szikláról, a női hűség e sziklatalapjáról, megható kilátás nyilik. A meredek sziklafal alatt az Olt kanyarog, szeszélyes alakokat irva le a völgy gyepszőnyegén; szemben Zsőgőd s a háta mögötti hullámzatos dombok felett Sz.-Lélek magasan fekvő temploma van.

Odább az innen kúpidomot öltő Nagy-Somlyó alatt Csík-Szereda, mellette Somlyó fehérlő templomával, Fel-Csík festőileg szétszórt falvaival, a háttérben pedig Sz. Domokos nagyszerü havasai.

De Zsőgődnek a Kisvártetőn kivül egy másik vára is volt, hová szintén elvezetjük kedves olvasónkat.

Zsőgőddel szemben (a jobb parton) szép hegykebel nyilik, melyet egyfelől a leirtuk Kisvártető, alólról a Faragó (hol malomköveket metszenek) trachyt tömege ölel körül. Ezen Rejtékvölgynek nevezett hegykebel hátterében a magas Haram-mal egybefüggésben levő kúpalaku kerekdomb tünik fel, melyet Várhegynek neveznek. Ezen erdőnőtte (nyiressel kevert fenyves) büszke orom tetején vár állott hajdan, melynek még ma is jelentékeny maradványai mutatkoznak. A hegy oldala oly meredek, erdővel oly sürün van benőve, hogy csak kerülő uton, a nyugati oldalon levő hegynyakon lehet tetejére feljutni, de itt se minden baj nélkül, mert ez oldalról is egy látszólag emberkéz által lemetszett 8–10 ölnyi magas sziklafal mered fel, melyen keskenyen bevésett, veszélyes ösvény huzódik fel.

E sziklafal karajára van fektetve a várfal, mely még most is 4–5 láb magasságban bontatlan szilárdul áll. E fal tojásdad alakban folyja körül a hegynek 300 lépés kerületü, ily alaku fennlapját. A fal mindenütt a hegy meredeken lehanyatló ormára levén fektetve, sánczra se szükség, se hely nem volt. A vár beltere most is szabályszerüleg körülsánczolt (a falakon belül) kiemelkedéssel bir, s oly sürűn van apró fenyőbokrokkal benőve, hogy oda behatolni alig lehet, a nélkül, hogy a hegyes csereklyék (fenyü lapu) össze ne vérezzék s szemit kiszurással ne fenyegessék.

E vár fekvése a csaknem megközelithetlen hegyormon nagyon erős, elhelyezése pedig oly sajátságos volt az elrejtett, csak Zsőgődről látható hegykebelben, hogy az a hegyek ormai felett átpillantást engedett Al- és Fel-Csíkra, a zsőgődi szoros felett őrködhetett a nélkül, hogy láttatott volna. E vár egyik lánczszeme volt a Hargita keleti oldalán levonuló várlánczolatnak, mely a fennebb fekvő csicsói várral (melyről később), az alatta levő zsőgődi várral (Kisvártető), a Nagy-Somlyón levő Sóvárral és ez által a tusnádi szoros torkolatánál feküdt csíki Bálványos várral volt láttani egybeköttetésben. A várhegy déli aljában szép kis térség van, melyet Deszkás csűrnek neveznek. E terecske felső végében valamely kerek épületecskének látszanak alapfalai. A falvonalon belül üreg van, s azért azt a vár kutjának tartják s ugy is nevezik.

Zsőgőd határán sok ásványos viz buzog fel, ezek legnevezetesbike Vérkápolna vagy Sz.-Vérnek nevezett helyen van az Olt (jobb part) közelében. Borszék feltalálása előtt sokan járták és hordották is.

Dokumentum letöltése